AZONOSÍTÓ: THM-BJ-07793

Országgyűlési pillanatkép : az első sorban Aczél György Losonczi Pál és Lázár György, a másodikban pedig Kádár János ül a padban.

[Kádár János (eredeti neve: Csermanek János, Fiume, 1912. május 26. – 1989. július 6.) kommunista politikus, belügyminiszter, államminiszter, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, az MSZMP főtitkára. A két világháború között illegális kommunista. 1945 áprilisától az MKP magas rangú pártszervezője. 1948. augusztus 5-től belügyminiszter, a Rákosi-rendszer idején elkövetett törvénytelenségek egyik fő tettese. 1952. december 26-án a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte, 1954 júliusában engedték szabadon. 1956. október 25-i ülésén az MDP első titkárrá választották. 1956. október 28-án Központi Vezetőség elnöke lett, az MDP feloszlatása után pedig az MSZMP Intéző Bizottságának tagja. 1956. november 4-én vezetésével létrejött a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely szovjet segítséggel leverte a szabadságharcot és a magyar történelemben példátlan megtorlást alkalmazott, egészen 1963-ig. Az MSZMP KB első titkára és a kommunizmust visszaállító kormány elnöke, mígnem 1958 januárjában lemondott a Minisztertanács elnökségéről, de 1961. szeptember 13-ig államminiszter volt. 1961. szeptember 13. és 1965. június 30. között ismét a Minisztertanács elnöke. 1965-ben az MSZMP KB első titkára. 1985-ben első titkárból főtitkár, majd 1988-ban a párt elnöke lett. E tisztségéből és KB-tagságából a KB 1989 májusában mentette fel.]

[Aczél György (született Appel Henrik, Budapest, 1917. augusztus 31. – Bécs, 1991. december 6.) kommunista politikus. A Kádár-korszakban a kulturális élet legfőbb ideológusa, irányítója volt. 1935-ben lett a KMP tagja. 1945-ben az V. kerületi Pártbizottságon dolgozott. 1946 szeptemberétől Zemplén, 1948-tól a Baranya megyei Pártbizottság titkára volt. 1956-tól tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának. 1957. április 12-től művelődésügyi miniszterhelyettes, 1958. február 10-től a művelődésügyi miniszter első helyettese lett. 1966-ban a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja lett, majd kulturális KB-titkárrá választották. 1969-ben megbízták a KB Agitációs és Propaganda Bizottság vezetésével is. 1970-től a Politikai Bizottság tagja lett. Az 1971-ben a Művelődéspolitikai Munkaközösség elnöke lett. 1974-ben leváltották kulturális KB-titkári tisztéről és visszahívták az Agitációs és Propaganda Bizottság éléről is, de a testület tagja maradt; márciusban kinevezték a Minisztertanács elnökhelyettesévé. 1975-ben elmozdították Művelődéspolitikai Munkaközösség elnöki tisztéből, de tagságát megtartotta. Hivatalait elveszítette, de döntő befolyását a nyolcvanas évek közepéig megőrizte.]

[Lázár György (Isaszeg, 1924. szeptember 15. – Budapest, 2014. október 2.) kommunista politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az MSZMP főtitkárhelyettese. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1948-tól az Országos Tervhivatalnál dolgozott, 1961-től annak elnökhelyettese volt. 1963 és 1968 között az MSZMP Központi Népi Ellenőrző Bizottsága, 1970 és 1988 között az MSZMP KB tagja volt. 1970 és 1973 között munkaügyi miniszter,1973 és 1975 között Magyarország állandó képviselője a KGST-ben. 1975 és 1987 között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, hivatali idejére tehető az ország jelentős eladósodása, a gazdasági válság kialakulása. 1987-től az MSZMP főtitkárhelyettese, de az 1988 májusi országos pártértekezleten minden funkciójából felmentették.]

[Losonczi Pál, eredetileg Laklia Pál (Bolhó, 1919. szeptember 18. – Kaposvár, 2005. március 28.) kommunista politikus, országgyűlési képviselő, téesz-elnök, az Elnöki Tanács elnöke. 1948-tól egy évig a kezdeményezésére alapított barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke. 1953 és 1989 között országgyűlési képviselő. 1957 és 1989 között az MSZMP KB, 1975 és 1987 között az MSZMP PB tagja volt. 1960 és 1967 között földművelésügyi miniszter. 1965 és 1967 között a Termelőszövetkezetek Tanácsának elnöke. 1967 és 1987 között az Elnöki Tanács elnökévé nevezték ki, pozíciója protokolláris jellegű volt, a döntéseket a pártközpontban, illetve az azáltal irányított minisztériumokban hozták meg. 1989-ben lemondott a KB-tagságról.]

[MSZMP: A Magyar Dolgozók Pártja jogutódjaként működő Magyar Szocialista Munkáspárt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésétől az 1989-es rendszerváltoztatásig állampártként, kizárólagosan, szovjet támogatással gyakorolta a hatalmat. Főtitkára, ill. első titkára 1956 és 1988 között Kádár János, a pártállam vezetője volt.]

HELYSZÍN: Budapest, Pest megye

DÁTUM: 1981

FOTÓS: Bakó Jenő