AZONOSÍTÓ: THM-BJ-11313

Balról Horváth Ede, a Győri Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója, középen Vas István, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatója és K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára egy fogadáson.

[A Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés 1972-ben indult a Szekszárdi Állami Gazdaság vezetésével, célja az volt, hogy a kukorica – mint a baromfitermelés főtakarmánynövénye – termésének növelésével az egyre növekvő belföldi és KGST-piaci élelmiszerigényt ki tudja elégíteni.]

[Az állami gazdaságoknak az 1945-ös földreform után eredetileg a korábbi mintabirtokoknak megfelelő feladatokat szántak. A „kollektivizálás” után azonban új szerepet kaptak: a „legfejlettebb” tulajdoni, üzemi és gazdálkodási formát kellett volna reprezentálniuk. Ehelyett túlnyomórészt a téeszesítés során elhagyott földekre települt, bizonytalanul vezetett szocialista mezőgazdasági nagyüzemként működtek.]

[Horváth Ede (Szombathely, 1924. szeptember 18. – Győr, 1998. szeptember 23.) vasesztergályos, politikus, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója. 13 évesen a Rába Autógyárba került tanoncként. 1951-ig vasesztergályosként, majd rövid ideig a műszaki osztály vezetőjeként dolgozott. 1951-ben nevezték ki a Győri Szerszámgépgyár igazgatójának. 1953 és 1957 között országgyűlési képviselő. 1957 és 1966 között a KB póttagja. 1963 májusától átvette a W. Pieck Vagon- és Gépgyár irányítását is, így az 1964-ben egyesített gyárak (a későbbi Magyar Vagon- és Gépgyár) vezetője lett. Az általa vezetett Rába gyár az 1960-as, ’70-es években indított kormányprogramok egyik kedvezményezettje volt. 1970 és 1989 között a KB tagja volt. 1990-ben lemondott vezérigazgatói posztjáról és nyugdíjba vonult.]

[K. Papp József (Gyulavári, 1924. március 31. – 2002) kommunista politikus, párttitkár. 1944-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1954 és 1957 között a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia marxista tanszékének vezetője. 1959-től az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottság titkára, majd 1965 és 1985 között az MSZMP Tolna Megyei Bizottság első titkára volt. 1966-tól az MSZMP KB tagja. 1967 és 1985 között országgyűlési képviselő.]

[MSZMP: A Magyar Dolgozók Pártja jogutódjaként működő Magyar Szocialista Munkáspárt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésétől az 1989-es rendszerváltoztatásig állampártként, kizárólagosan, szovjet támogatással gyakorolta a hatalmat. Főtitkára, ill. első titkára 1956 és 1988 között Kádár János, a pártállam vezetője volt.]

HELYSZÍN: Szekszárd, Tolna megye

DÁTUM: 1980

FOTÓS: Bakó Jenő